Bolyai Farkas

Erdély legnevesebb tudósai között mindig megemlítik a két Bolyait, apa és fiú, Farkas és János nevet. Elsősorban a matematika területén váltak híressé, matematikai tevékenységük tette mindkettőjüket halhatatlanná. Alkotó tevékenységükkel gazdagították a matematikát, ám kevesen ismerik rendkívűl sokoldalú természetüket.
"Születtem Bolyában, 1775-ben, február 9-én" – indítja a Magyar Tudós Társaság sürgetésére megírt önéletrajzában Bolyai Farkas. Édesapja, Bolyai Gáspár (1732–1804) szolgabíró, fokozatosan elszegényedett család sarja. A Bolyai család eredete a XIII. századig mutatható ki okmányokkal, szerepe Erdély történetében igen jelentös. Bolyai Farkas édesanyja, Pávai Vajna Krisztina a domáldi tizenkét holdnyi birtokkal gyarapítja férje vagyonát. Boldog házasságukból két gyermek születik, Farkas (1775–1856) és a nála négy évvel fiatalabb Antal (1779–1845).
1781-ben az alig hat és fél éves Farkas a híres Nagyenyedi Kollégiumba kerül. Az új közösség tárt karokkal fogadja a rendkívül sok téren tehetséges gyermeket, aki már a kollégiumba való érkezésekor elég jól beszél latinul, tud írni és olvasni, román nyelvi tudása pedig majdnem anyanyelvi szintű. Később megtanul angolul, németül, franciául, olaszul és héberül. Csodálatos számolókészségére vall, hogy a feljegyzései szerint tizennégy jegyű számokból is könnyűszerrel vont négyzet- és köbgyököt fejben. Különleges érzéke van a rajz és a zene iránt is.
1790-től Kolozsvárott, 1796-tól Jénában tanul. Tanulmányait Göttingában, a híres egyetemen folytatja, ahova Kemény Simonnal együtt utazik. Itt ismerkedik meg Karl Friedrich Gauss-szal, a későbbi "princeps mathematicum"-mal, akihez életre szóló, szépbarátság fűzi, melynek alapja közös érdeklődésa matematika iránt, meditálásra, elmélyülésre való közös hajlamuk. Tulajdonképpen Gauss hatására dönt Bolyai Farkas a matematikai munkásság mellett.
1801 szeptember 28-án feleségül veszi Árkosi Benkö Zsuzsánnát, egy kolozsvári sebész lányát. 1802. végén megszületik fiuk, János. Így ír róla Gaussnak: "... egészséges, nagyon szép gyermek, vonásai finomak, haja és szemöldöke fekete, égö sötétkék szeme olykor úgy sziporkázik, mint két drágakő...".
1804-ben új esemény módosítja Farkas életpályájának irányát: január 22-én a marosvásárhelyi Református Kollégium "mathezis, physika és chemia" tanára lesz. Elötte a matematikát a filozófián belül tanították, úgyhogy ő volt a matematikatanítás alapkövének letevő je.
Matematikatanárként felkelti a kis János érdeklődését a matematika iránt, őaz első csodálója a kis ébredő szellemnek, ő választja ki tanítóit, és amikor már többet tud minden tanáránál, őfoglalkozik az oktatásával.
1830-ban megjelenik nyomatásban Bolyai Farkas első matematikai témájú könyve, Az arithmetika eleje, mely a szerző eredeti, önálló eredményeit is tartalmazza. Hamarosan a Kollégium nyomdája újabb munkájának, a Tentamennek első kötetét nyomtatja, melynek a függelékeként megírja a fia az Appendixet. A Tentamen kedvező tlen fogadtatása fájdalmasan érinti Farkast. Az ezeroldalas műben, mely harminc év vizsgálódásának eredményeit tartalmazza, Gauss "az önállóságra és alaposságra való becsületes törekvést" értékelte. Hamarosan azonban egymást követték újabb munkái: Az arithmetikának, geometriának és physikának eleje (1854), Ürtan elemei kezdőknek és Az arithmetika eleje kezdöknek (1850).
Bolyai Farkas fontos gyakorlati tevékenységet is kifejtett: fűtő- és fő zőkemencét talált fel, amely annak idején Erdély-szerte nagy hírben állt.
Érdekes módon az egzakt tudományok mellett foglalkozott zenével, művészetekkel, és az irodalmi tevékenységéről sem feledkezhetünk meg. Erről árulkodnak Gaussnak írt levelei. Nem írta, hanem alkotta őket. A levelek romantikus írások, tele metaforákkal, hasonlatokkal, költői kérdésekkel, felkiáltásokkal, ellentétekkel, párhuzamokkal és művészijelzőkkel, amelyek híven érzékeltetik a levelek által hordozott érzelmeket.
Szívhangok címmel latin, német és magyar nyelven írott versei jelentek meg. Specialista volt a gyászjelenetek rövid, néha verses írásában, ezek közül a legkitűnőbbek a barátja, Kemény Simon, id. Szász Károly és saját maga halálára készültek. Megírta búcsúját és végrendeletét Jelentés címmel (1855–56).
Irodalmi főművének drámáit tartja a szakirodalom. 1817-ben Szebenben megjelenö Öt szomorú játék közül az első három történeti, az utolsó kettő társadalmi témájú színmű: Pausanias vagy a nagyravágyás áldozatja (Szomorú játék V felvonásban); Mohamed vagy a dicsőség győzelme a szerelmen (Szomorú játék III felvonásban); Kemény Simon vagy a hazaszeretet áldozatja (Szomorú játék II felvonásban); A virtus győzelme a szerelmen (Szomorú játék V felvonásban); A szerelem győzelme a virtuson (Szomorú játék V felvonásban).
Később egy humoros tárgyú drámát is írt, A párizsi per címűt. Shakespeare-re emlékeztet egyik mondatának formája, ami ugyanakkor nevetségessé teszi vele az érzelmi ürességet: "Megházasodni vagy meg nem házasodni, ez a kérdés".
Bolyai kevésbé ismert arcát mutatja be közel 1700 szállóigéje és aforizmája, melyeknek témavilága rendkívül gazdag: boldogság, szeretet, reménység, becsület, jelen–múlt–jövő, fejlődés, hit, Isten, szabadság, bölcsesség, álom–valóság, ifjúság–öregség.
Műveinek talán legigényesebb kritikusa éppen fia, János, aki egyben Farkas lángeszének az örököse. János matematikai munkásságának is Farkas az egyetlen igazi elismerője. Egymást megértik, amikor a világ nem tudja felfogni azt, amit megteremtettek. A fiú számára ugyanolyan fontos az apa, mint apa számára a fiú.

Eseménynaptár

2017. június
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

bklogo

 

brenyo