A Schola Particulától a Bolyai Farkas Elméleti Líceumig

A kezdet

Nagy Szabó Ferenc XVII. századi krónikás feljegyzései szerint a Bolyai Farkas Elméleti Líceum mai épületének helyén, a Szent Miklós plébániatemplom melletti épületben plébániai iskola működött a XVI. században.

Ugyanebben az időszakban a ferences rendiek a Várdombra kolostorral körülvett impozáns templomot építettek. A feltételezések szerint itt is működött szervezett oktatási tevékenység. Egyes történészek szerint az is lehetséges, hogy a plébánia iskola az elemi oktatást biztosította, a ferences rendi kolostorban működő pedig egy felsőbb szintű oktatást.

Marosvásárhely leghíresebb iskolájának keletkezését a XVI. században európai szinten kibontakozott hitújításnak, a reformációnak köszönheti. A reformáció a XVI. század közepén kezdett el teret hódítani Erdélyben. Az akkori Székelyvásárhelyen rövid időn belül szinte az egész lakosság áttért a református hitre.

A protestánsok fő célkitűzése az új vallás terjesztése volt. A kor vallási, társadalmi és politikai célkitűzéseinek elérése érdekében különböző intézkedéseket hoztak, ezek közé tartoztak az iskolaalapítások is. A Kolozsváron tartott erdélyi rendek országgyűlésén, 1556. november 25. és december 7. között, a XXIII. törvénycikkelyben jelölték ki iskolahelyül a ferences rendiek egykori elhagyott otthonát. A következő évben tartott gyulafehérvári országgyűlés határozata szerint a tanítás 1557-ben el is kezdődött.

Schola Particulából Református Kollégium

A következő mérföldkő 161 év után, 1718-ban következett be, amikor a Schola Particula egyesült a Sárospatakról és Gyulafehérvárról elűzött kollégiumokkal, felvette a Marosvásárhelyi Református Kollégium nevet, és főiskolai státuszt kapott. Az alsó osztályok elvégzése után a diákok bölcsészetet, teológiát és jogot tanulhattak. 1871-ben megszűnt a jogi tanfolyam, és ennek következtében 1883-tól középiskolává alakult.

Bolyai Farkas az iskola tanára lesz

A XIX. században a már híres kollégium történelmében fontos nap 1804. május 4. Csernátoni Vajda Sámuel filozófia tanár 1803-ban bekövetkezett halála után a református Főkonzisztórium elhatározta, hogy a matematika tanítását különválasztja a filozófia tanításától. Ennek megvalósítása érdekében létrehozták a matematika-fizika-kémia tanszéket. A meghirdetett professzori állásra több javaslat is érkezett, de végül a Főkonzisztórium Bolyai Farkas mellett döntött. Az új professzor 1804. május 4-én tartotta székfoglaló beszédét. 47 évet tanított a kollégiumban, halálának 100. évfordulóján az iskola felvette a nevét.

A XX. századi változások

A XX. század egyik fontos pillanata 1908. szeptember 10., ekkor rakták le ünnepélyes keretek között a mai épület alapkövét. Az építkezést 1909-re befejezték, de az épületet hivatalosan csak 1911-ben adták át.

Megszűnik a Református Kollégium

Az 1948-as tanügyi reformmal egy új mérföldkőhöz érkezett az iskola. A hatóságok megszüntették a református kollégium státust, és 2-es számú Fiúlíceummá nevezték át. Annak érdekében, hogy a kommunista hatalmat még jobban kifejezzék, 1952-ben az iskola magyar tannyelvű, de hivatalos neve Iosif Rangheț Fiúlíceum lesz.

1956. november 18., este 6 óra: az iskola dísztermében bejelentik, hogy az iskola felveszi Bolyai Farkas nevét. De hogyan is történhetett ez meg abban az időszakban, amikor erős nacionalista, kommunista ideológiák uralkodtak az országban?

Az 1954-ben kinevezett új, fiatal igazgató, Kozma Béla kihasználta az 1956 őszén kialakult helyzetet, és mindent megtett annak érdekében, hogy az iskola felvegye híres tanárának, Bolyai Farkasnak a nevét.

Először is egy Bolyai évforduló megszervezését kezdeményezte, ugyanis 1956. november 20-án volt Bolyai Farkas halálának 100. évfordulója. A tervezetet a Magyar Autonóm Tartomány pártbizottságához és a tartományi néptanács végrehajtó bizottságához juttatta el.

A tartományi pártbizottság elfogadta a javaslatot, és elrendelte egy szervező bizottság létrehozását. Az iskolát Pálffy Antal és Kozma Béla képviselték. A megalakulás után a bizottság el is kezdte tevékenységét.

Az iskola képviselőinek részéről több javaslat került a tartományi szervező bizottság elé: Bolyai Farkas halálának 100. évfordulóját méltón megünnepelni, a Bolyai mellszobor bearanyozását megvalósítani, a Bolyaiak múzeumát és sírját rendbe tenni, a kiállítást megszervezni és egy emlékszekrény felállítani. Ezzel egyidőben elkezdődött a tudományos kutatómunka is: dr. Farczády Elek Bolyai Farkas életét és munkásságát kezdte el kutatni, Gergely Jenő kolozsvári professzor a matematikus Bolyai tevékenységét kezdte tanulmányozni, Kozma Béla, az iskola igazgatója az irodalmár Bolyairól, Pálffy Antal pedig a pedagógus Bolyairól írt.

A megemlékezés csúcspontját a november 19-én az iskola dísztermében megszervezett tudományos ülésszak jelentette. A konferenciát Bugyi Pál, a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg. Beszédében elhangzott azon bejelentés, hogy a Iosif Rangheț Fiúiskola igazgatóságának és a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának javaslatára a Román Népköztársaság Minisztertanácsa jóváhagyta, hogy az iskolát Bolyai Farkasról, a világhírű magyar tudósról nevezzék el.

Az Oktatási Minisztérium 1957. február 5-én bocsátotta ki azt a rendeletet, amely hivatalossá tette az iskola új nevét.

Bolyai Farkas Líceum

A névadás után nagy lendülettel készültek az iskola fennállásának 400. évfordulójára. A megemlékezés, amelyen az iskola mellett részt vett a város és az öregdiákok is, több hónapon át tartott. Állami pénzből felújították az épületet, és leleplezték a Csorvássy István és Izsák Márton által készített Bolyaiak szobrot.

Az ország politikai irányvonala alapján az újabb változás az 1960-as tanév elején következett be. A kommunista párt elrendelte a román osztályok indítását, így 403 év után az iskola elveszítette a kizárólag magyar tannyelvű jellegét. Az iskola történelmében először neveztek ki a magyar, Kozma Béla igazgató mellé román igazgatóhelyettest Vera Iclănzean személyében.

Az iskola neve 1957-1965 között Bolyai Farkas 2-es számú Középiskola. 1965-től egy minisztertanácsi határozat alapján, amely átszervezte az egész román tanügyi rendszert, változott az iskola besorolása is, így az új neve Bolyai Farkas Líceum lett. Ezt a nevet viselte 1977-ig.

1977. július 12-én megjelent az államtanács 207/1977-es törvényerejű rendelete, amely a középiskolai oktatás szervezését és működését szabályozta. Ennek értelmében az iskola új neve Bolyai Farkas Matematika-Fizika Líceum.

A kommunista hatóságok utasítására 1981-ben elkezdődött az elemi osztályok felszámolása, ez volt az első év, amikor nem indíthattak új első osztályt, az 1984-1985-ös tanévre ezek teljesen eltűntek az iskolából. A hatóságok következő célkitűzése az általános iskolai osztályok felszámolása volt. Ez az 1988/1989-es tanévben következett be.

Mérföldkőnek tekinthetjük azt az 1987. január 14-én kiadott minisztériumi döntést is, amely alapján az iskola 430 éves történelmében először neveztek ki román nemzetiségű igazgatót Șuteu Sabina személyében. A román igazgatónőt két magyar igazgatóhelyettes, Bóni János és Horváth Szabolcs segítették az iskola irányításában.

Rendszerváltás az országban – rendszerváltás az iskolában

Az 1989-ben bekövetkezett politikai, társadalmi változások iskolánkat sem kerülték el. Az új rendszertől az egész város nagy változásokat remélt. A magyar lakosság például a Bolyai Farkas Középiskola magyar tannyelvű líceummá történő visszaállítását. A forradalomtól remélt változás nem következett be, erre még 12 évet várni kellett.

Az újrainduló református osztályok

A rendszerváltás pillanatát követve megjelent annak az igénye is, hogy Marosvásárhelyen újrainduljon az 1948-ban megszüntetett Református Kollégium. A hatóságok 1994-ben engedélyezték egy osztály indulását a Bolyai Farkas Elméleti Líceum keretén belül. A református osztályok 2000-ig maradtak a Bolyai keretében, ekkor ugyanis a Református Kollégium önálló intézménnyé alakult.

Az iskola magyar jellegének visszaállítása

2002 januárjában született meg az a politikai döntés, amely lehetővé tette a Bolyai magyar jellegének a visszaállítását. 2002 áprilisának végén az iskola vezetőtanácsa is emellett döntött. A vezetőségi tanács megfogalmazta azon álláspontját, hogy a román osztályok kivonulása fokozatos legyen. Erre rábólintott a kormánypárt és a tanügyminiszter is. Így tehát 2002-vel kezdődően nem indítottak román tannyelvű osztályokat a Bolyaiban. Az utolsó román osztály 2005-ben végzett, az új iskolai évvel kezdődően pedig visszaállt a magyar jelleg.

Katolikus osztályok a Bolyaiban

Marosvásárhely magyar közössége a katolikus oktatás újraindulását is szorgalmazta. Ez 2004-ben vált lehetségessé, amikor a katolikus gimnázium épülete visszakerült az egyház tulajdonába. Remény volt arra is, hogy újraalapítják a gimnáziumot, és így több évtizedes szünet után újra elkezdődhet a római katolikus felekezeti oktatás a városban. Erre azonban nem került sor, az új intézmény nem jöhetett létre, csak katolikus teológiai osztályokat engedélyeztek azzal a kikötéssel, hogy valamelyik marosvásárhelyi líceum fogadja be őket. Két marosvásárhelyi líceum elzárkózott a katolikus osztályok befogadásától, az Unirea és a Művészeti Líceum is. Egyedül a Bolyai volt hajlandó erre, így 2004 szeptemberében megkezdte működését az első katolikus teológiai osztály a Bolyai keretén belül.

Az önálló katolikus iskola létrehozására végül 2015-ben nyílt lehetőség. Azonban politikai csatározások, tulajdonjogi viták miatt 2017-ben a hatóságok megszüntetik az önálló katolikus iskolát. Egy 2017. szeptember 8-án kiadott miniszteri rendelet alapján az osztályok visszakerülnek a Bolyaiba.

2018 augusztusában az Oktatási Minisztérium Minőségellenőrző Bizottsága látogatta meg az iskolát. A Bolyai igazgatósága, a megszüntetett katolikus iskola tanári kara, valamint a magyar érdekvédelmi szervezet szakemberei által összeállított iratcsomó és az iskola épületének megvizsgálása után a minisztérium elrendelte a tanintézmény újraindítását 2018. szeptember 1-jétől.

2022 májusában a Romániai Legfelsőbb Bíróság megszüntette a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceumot. A döntés következtében a katolikus iskola diákjai és tanárai újból a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz kerültek, ahol napjainkban is működnek.

Az Erdélyi Református Egyházkerület 2007-ben kapta vissza az 1948-ban a kommunisták által államosított épületet. Az épület tulajdonosának 2018-ban sikerült engedélyt szerezni a Sáros utcára néző, az internátusnak is helyet adó épülettömb felújítására. Ennek az épületrésznek a felújítását 2020 őszére fejezték be, és adták át a két iskolának használatra. 2021. január 25-én elkezdődött a főépület felújítása. A felújított épületet 2022. október 31-én adták át.

Újabb történelmi pillanat következett be az iskola életében 2019. szeptember 14-én, amikor nagytiszteletű Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és Mátéfi István, az iskola igazgatója együttműködési megállapodást írtak alá az iskola tanári szobájában. A megállapodás értelmében az iskola vezetősége és nevelőtestülete vállalja az Egyházkerület vezetőségével, Tanügyi Osztályával és a Református Pedagógiai Intézetével való együttműködést, jó gazdaként használja és tartja karban az egyház tulajdonában levő épületet.