{"id":38,"date":"2025-04-03T09:12:41","date_gmt":"2025-04-03T09:12:41","guid":{"rendered":"https:\/\/bolyai.ro\/olimpiasz\/?page_id=38"},"modified":"2025-04-23T12:01:31","modified_gmt":"2025-04-23T12:01:31","slug":"maros-megyerol","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/bolyai.ro\/olimpiasz\/matek\/maros-megyerol\/","title":{"rendered":"Maros megy\u00e9r\u0151l"},"content":{"rendered":"<style>.kadence-column38_e655c2-5e > .kt-inside-inner-col,.kadence-column38_e655c2-5e > .kt-inside-inner-col:before{border-top-left-radius:0px;border-top-right-radius:0px;border-bottom-right-radius:0px;border-bottom-left-radius:0px;}.kadence-column38_e655c2-5e > .kt-inside-inner-col{column-gap:var(--global-kb-gap-sm, 1rem);}.kadence-column38_e655c2-5e > .kt-inside-inner-col{flex-direction:column;}.kadence-column38_e655c2-5e > .kt-inside-inner-col > .aligncenter{width:100%;}.kadence-column38_e655c2-5e > .kt-inside-inner-col:before{opacity:0.3;}.kadence-column38_e655c2-5e{position:relative;}@media all and (max-width: 1024px){.kadence-column38_e655c2-5e > .kt-inside-inner-col{flex-direction:column;}}@media all and (max-width: 767px){.kadence-column38_e655c2-5e > .kt-inside-inner-col{flex-direction:column;}}.kadence-column38_e655c2-5e {text-indent: 36px;  text-align: justify;}<\/style>\n<div class=\"wp-block-kadence-column kadence-column38_e655c2-5e\"><div class=\"kt-inside-inner-col\">\n<h2 class=\"wp-block-heading\">F\u00f6ldrajzi helyzete<\/h2>\n\n\n\n<p style=\"margin-top:3px;margin-bottom:3px\">Maros megye Rom\u00e1nia k\u00f6z\u00e9ps\u0151 r\u00e9sz\u00e9n, az Erd\u00e9lyi-medence k\u00f6zep\u00e9n helyezkedik el, a t\u00f6rt\u00e9nelmi Erd\u00e9ly k\u00f6zep\u00e9n. A megye \u00e9szak-d\u00e9l ir\u00e1nyban kb. 120 km, nyugat-kelet ir\u00e1nyban pedig 100 km. Ter\u00fclete 6.696 km<sup>2<\/sup>, az orsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9nek 2,8 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t foglalja el. A mai megye ter\u00fclet\u00e9t t\u00f6bb egykori v\u00e1rmegye vagy k\u00f6zigazgat\u00e1si egys\u00e9g alkotja: Maros-Torda (sz\u00e9khelye: Marosv\u00e1s\u00e1rhely), Kis-K\u00fck\u00fcll\u0151 (sz\u00e9khelye: Dics\u0151szentm\u00e1rton), Nagy-K\u00fck\u00fcll\u0151 (sz\u00e9khelye: Segesv\u00e1r), Kolozs \u00e9s Torda-Aranyos. Jelenlegi ter\u00fclete \u00e9s hat\u00e1rai az 1968-as megy\u00e9s\u00edt\u00e9skor lettek kijel\u00f6lve. Lakoss\u00e1g\u00e1nak sz\u00e1ma a 2022-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s el\u0151zetes eredm\u00e9nyei alapj\u00e1n 518.193 (ebb\u0151l 252.400 rom\u00e1n, 165.014 magyar, 44.880 roma \u00e9s 55.899 egy\u00e9b vagy nem bevallott nemzetis\u00e9g\u0171). A megyesz\u00e9khely Marosv\u00e1s\u00e1rhely. K\u00f6zigazgat\u00e1silag a megyesz\u00e9khely mellett a megy\u00e9t 3 munic\u00edpium (Segesv\u00e1r, Sz\u00e1szr\u00e9gen, Dics\u0151szentm\u00e1rton), 7 v\u00e1ros (Marosludas, Szov\u00e1ta, Radn\u00f3t, Ny\u00e1r\u00e1dszereda, Nagys\u00e1rm\u00e1s, Erd\u0151szentgy\u00f6rgy, Ny\u00e1r\u00e1dt\u0151) \u00e9s 91 k\u00f6zs\u00e9g alkotja. V\u00e1ltozatos felsz\u00edn\u0171 ter\u00fclettel rendelkezik, vulk\u00e1ni hegyl\u00e1ncok (Kelemen- \u00e9s G\u00f6rg\u00e9nyi-havasok), hegyl\u00e1bi magasdombok (S\u00f3vid\u00e9ki-dombok), kis hegyl\u00e1bi- \u00e9s dombk\u00f6zi medenc\u00e9k (Szov\u00e1tai-, Disznaj\u00f3i-, Vajdaszentiv\u00e1nyi-medence), dombvid\u00e9kek (Erd\u00e9lyi Mez\u0151s\u00e9g, K\u00fck\u00fcll\u0151i-dombs\u00e1g, Ny\u00e1r\u00e1dmenti-dombok, Kis-K\u00fck\u00fcll\u0151 menti dombs\u00e1g, Erzs\u00e9betv\u00e1rosi-, H\u00e9jjasfalvi-dombs\u00e1g) egyar\u00e1nt megtal\u00e1lhat\u00f3ak a megye ter\u00fclet\u00e9n. A megy\u00e9re a m\u00e9rs\u00e9kelt sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e9ghajlat a jellemz\u0151. Maros megye jelent\u0151s v\u00edzh\u00e1l\u00f3zattal rendelkezik, legjelent\u0151sebb foly\u00f3ja a megye nev\u00e9t is ad\u00f3 Maros. Jelent\u0151sebb foly\u00f3k m\u00e9g a Kis-K\u00fck\u00fcll\u0151, a Nagy-K\u00fck\u00fcll\u0151, a Ny\u00e1r\u00e1d (melyet Orb\u00e1n Bal\u00e1zs a \u201elegh\u0171s\u00e9gesebb sz\u00e9kely foly\u00f3\u201d-k\u00e9nt emleget, mivel teljes hossz\u00e1ban a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n folyik). A tavak k\u00f6z\u00fcl a legh\u00edresebb a szov\u00e1tai Medve-t\u00f3.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">T\u00f6rt\u00e9nelmi vonatkoz\u00e1sok<\/h2>\n\n\n\n<p style=\"margin-top:3px;margin-bottom:3px\">Maros megy\u00e9ben az els\u0151 emberi telep\u00fcl\u00e9snyomok a neolitikum id\u0151szak\u00e1b\u00f3l val\u00f3k (Kr. e. 6000). Kr. e. a VI. sz\u00e1zadban megjelennek Erd\u00e9lyben a szk\u00edt\u00e1k. Ebb\u0151l az id\u0151szakb\u00f3l sz\u00e1rmazik a Maros foly\u00f3 els\u0151 eml\u00edt\u00e9se is Maris v\u00e1ltozatban H\u00e9rodotosz g\u00f6r\u00f6g t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 m\u0171v\u00e9ben. A Kr. e. IV. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a nyugat fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 kelta t\u00f6rzsek veszik birtokukba az Erd\u00e9lyi-medenc\u00e9t, majd a II. sz\u00e1zad folyam\u00e1n megjelennek az els\u0151 d\u00e1k telepesek. Kr. u. a II. sz\u00e1zad elej\u00e9n l\u00e9trej\u00f6n Erd\u00e9ly ter\u00fclet\u00e9n Dacia tartom\u00e1ny. A r\u00f3mai birodalom keleti hat\u00e1rvonala (limes) a megye ter\u00fclet\u00e9n is jelen volt, jelent\u0151s katonai t\u00e1borai (castellum) k\u00f6z\u00fcl a marosv\u00e9csi, mikh\u00e1zai, s\u00f3v\u00e1radi \u00e9s segesv\u00e1ri tal\u00e1lhat\u00f3ak megy\u00e9nkben. A r\u00f3mai csapatok kivon\u00e1sa (270\u2013274 k\u00f6z\u00f6tt) ut\u00e1n g\u00f3t, majd gepida t\u00f6rzsek lakj\u00e1k Erd\u00e9lyt. Az V. sz\u00e1zadban az avarok, egy \u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb szl\u00e1v t\u00f6rzsek telepedtek meg Erd\u00e9lyben. A IX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n bukkannak fel az els\u0151 magyar t\u00f6rzsek, akik I. Szent Istv\u00e1n megkoron\u00e1z\u00e1s\u00e1val sikeresen alap\u00edtanak kereszt\u00e9ny kir\u00e1lys\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n<p style=\"margin-top:3px;margin-bottom:3px\">A magyar \u00e1llamalap\u00edt\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt a mai megye ter\u00fclet\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6zigazgat\u00e1si egys\u00e9gek j\u00f6ttek l\u00e9tre, \u00e9s ezek az 1867-es kiegyez\u00e9sig t\u00f6bbnyire megmaradtak. A k\u00f6z\u00e9pkorban a jelenlegi Maros megye nagyobb h\u00e1nyad\u00e1t az egykori sz\u00e9kely Marossz\u00e9k, kisebb r\u00e9szeit pedig Torda \u00e9s K\u00fck\u00fcll\u0151 v\u00e1rmegye, valamint a sz\u00e1sz Segesv\u00e1rsz\u00e9k fedte.<\/p>\n\n\n\n<p style=\"margin-top:3px;margin-bottom:3px\">Marossz\u00e9k \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl sz\u00e9kely k\u00f6zigazgat\u00e1si egys\u00e9g volt. A sz\u00e9kelyek hozt\u00e1k l\u00e9tre, \u00e9s \u0151k is lakt\u00e1k t\u00f6bbs\u00e9gben a sz\u00e9k felsz\u00e1mol\u00e1sakor is. Torda v\u00e1rmegye magyar kir\u00e1lyi v\u00e1rmegyek\u00e9nt l\u00e9tes\u00fclt a XI. sz\u00e1zadban Tordav\u00e1r k\u00f6zponttal. K\u00fck\u00fcll\u0151 v\u00e1rmegye szint\u00e9n a XI. sz\u00e1zadban j\u00f6tt l\u00e9tre a kir\u00e1lyi v\u00e1rmegyerendszer megszervez\u00e9se idej\u00e9n K\u00fck\u00fcll\u0151v\u00e1r k\u00f6zponttal.<\/p>\n\n\n\n<p style=\"margin-top:3px;margin-bottom:3px\">A jelenlegi Maros megye ma is l\u00e9tez\u0151 telep\u00fcl\u00e9seinek t\u00f6bbs\u00e9ge a XIV. sz\u00e1zad elej\u00e9r\u0151l fennmaradt p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9kben m\u00e1r eml\u00edtve van. A megye ter\u00fclet\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 a k\u00f6z\u00e9pkori kir\u00e1lys\u00e1g egyik legfontosabb tiszts\u00e9gvisel\u0151j\u00e9nek, a sz\u00e9kely isp\u00e1nnak g\u00f6rg\u00e9nyszentimrei v\u00e1ra. A kereskedelem fontos k\u00f6zpontjai voltak a mez\u0151v\u00e1rosok, melyek k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny az \u00f6nkorm\u00e1nyzatis\u00e1g kiv\u00edv\u00e1s\u00e1nak \u00fatj\u00e1n egyre t\u00f6bb kiv\u00e1lts\u00e1got szerez. A jelent\u0151sebb k\u00f6z\u00e9pkori telep\u00fcl\u00e9sek k\u00f6z\u00fcl kiemelkedik a k\u00f6z\u00e9pkori v\u00e1rosszerkezetet m\u00e1ig \u0151rz\u0151 Segesv\u00e1r, az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz k\u00e9zm\u0171ves \u00e9s c\u00e9hes k\u00f6zpontok egyik legjelent\u0151sebb k\u00e9pvisel\u0151je, valamint Marosv\u00e1s\u00e1rhely \u00e9s Sz\u00e1szr\u00e9gen. A k\u00f6z\u00e9pkorban a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szerzetesrendek \u2013 domonkos (Segesv\u00e1r), ferences (Marosv\u00e1s\u00e1rhely, Marosfelfalu), p\u00e1los (Marosszentkir\u00e1ly) \u2013 a hit\u00e9let \u00e9s a m\u0171vel\u0151d\u00e9s k\u00f6zpontjai is voltak. A mai megye k\u00f6z\u00e9pkori hagyat\u00e9k\u00e1t gazdag\u00edtj\u00e1k a rom\u00e1n, majd k\u00e9s\u0151bb g\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e9p\u00edtett \u00e9s \u00e1t\u00e9p\u00edtett templomok.<\/p>\n\n\n\n<p style=\"margin-top:3px;margin-bottom:3px\">Az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g id\u0151szak\u00e1ban kiteljesedett \u00e9s befejez\u0151d\u00f6tt a megye szinte m\u00e1ig tart\u00f3 telep\u00fcl\u00e9sh\u00e1l\u00f3zata. Ebben az id\u0151szakban kiemelked\u0151 szerep jut a sz\u00e9kely v\u00e1rosok k\u00f6z\u00fcl egyed\u00fclik\u00e9nt szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi rangot nyert Marosv\u00e1s\u00e1rhelynek, melyet c\u00e9hes ipara \u00e9s orsz\u00e1gos v\u00e1s\u00e1rai fontos kereskedelmi csom\u00f3pontt\u00e1 avatnak. Jelent\u0151s k\u00e9zm\u0171ves k\u00f6zpont Sz\u00e1szr\u00e9gen, melyben 17 c\u00e9het is eml\u00edtenek a forr\u00e1sok ebben az id\u0151szakban.<\/p>\n\n\n\n<p style=\"margin-top:3px;margin-bottom:3px\">A XVIII. sz\u00e1zad \u00e9s a XIX. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben az erd\u00e9lyi felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e9s reformkor t\u00f6bb meghat\u00e1roz\u00f3 egy\u00e9nis\u00e9ge \u00e9lt \u00e9s alkotott t\u00e1jainkon. Itt tev\u00e9kenykedett t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Petru Maior t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, filol\u00f3gus, az Erd\u00e9lyi Iskola kiemelked\u0151 egy\u00e9nis\u00e9ge, Aranka Gy\u00f6rgy \u00edr\u00f3, m\u0171vel\u0151d\u00e9sszervez\u0151, Georg Daniel Teutsch t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, evang\u00e9likus p\u00fcsp\u00f6k, a sz\u00e1sz nemzeti mozgalom k\u00e9pvisel\u0151je, az erd\u00e9lyi tudom\u00e1nyos \u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9let mec\u00e9n\u00e1sa, Teleki S\u00e1muel, erd\u00e9lyi kancell\u00e1r, a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Teleki T\u00e9ka alap\u00edt\u00f3ja. A marosv\u00e1s\u00e1rhelyi koll\u00e9giumban tanult, majd itt \u00e9lt \u00e9lete utols\u00f3 id\u0151szak\u00e1ban a kor jeles matematikusa, Bolyai J\u00e1nos.<\/p>\n\n\n\n<p style=\"margin-top:3px;margin-bottom:3px\">1876-ban, a kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151 k\u00f6zigazgat\u00e1si reform sor\u00e1n megalakul Maros\u2013Torda v\u00e1rmegye, k\u00e9t kor\u00e1bbi szomsz\u00e9dos k\u00f6zigazgat\u00e1si egys\u00e9g \u2013 Marossz\u00e9k \u00e9s Torda v\u00e1rmegye \u2013 \u00f6sszevon\u00e1s\u00e1val. Kor\u00e1bban Marossz\u00e9k Sz\u00e9kelyf\u00f6ld egyik alkot\u00f3 elemek\u00e9nt a sz\u00e9kelyek lakta r\u00e9gi\u00f3hoz tartozott, Torda v\u00e1rmegye pedig a h\u00e9t erd\u00e9lyi megye egyike volt. Az \u00faj megye k\u00f6zigazgat\u00e1si sz\u00e9kelye Marossz\u00e9k kor\u00e1bbi k\u00f6zpontja, Marosv\u00e1s\u00e1rhely t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi jog\u00fa szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros lett.<\/p>\n\n\n\n<p style=\"margin-top:3px;margin-bottom:3px\">A XIX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben felgyorsul\u00f3 ipari fejl\u0151d\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben Marosv\u00e1s\u00e1rhely imm\u00e1ron egy\u00e9rtelm\u0171en a r\u00e9gi\u00f3 vezet\u0151 telep\u00fcl\u00e9se lesz. Ebben az id\u0151szakban \u00e9p\u00fcl ki a vas\u00fati h\u00e1l\u00f3zat (Marosv\u00e1s\u00e1rhely\u2013Sz\u00e9kelykocs\u00e1rd, Marosv\u00e1s\u00e1rhely\u2013Sz\u00e1szr\u00e9gen, Segesv\u00e1r\u2013Brass\u00f3).<\/p>\n\n\n\n<p style=\"margin-top:3px;margin-bottom:3px\">Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en \u00fajabb k\u00f6zigazgat\u00e1si hat\u00e1rokat szabtak meg Rom\u00e1ni\u00e1ban, ekkor tal\u00e1lkozunk el\u0151sz\u00f6r a Maros megye n\u00e9vv\u00e1ltozattal. A main\u00e1l kisebb ter\u00fcleten fekv\u0151 megye k\u00f6zpontja Marosv\u00e1s\u00e1rhely volt, \u00e9s a keleti megyer\u00e9sz mag\u00e1ba foglalta Marosh\u00e9v\u00edz \u00e9s Borsz\u00e9k k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t is. A Kis-K\u00fck\u00fcll\u0151 menti telep\u00fcl\u00e9sek Udvarhely \u00e9s Kis-K\u00fck\u00fcll\u0151 megy\u00e9hez, a Maros v\u00f6lgy\u00e9ben pedig a Ny\u00e1r\u00e1dt\u0151t\u0151l nyugatra es\u0151 vid\u00e9k Torda megy\u00e9hez tartozott.<\/p>\n\n\n\n<p style=\"margin-top:3px;margin-bottom:3px\">A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, szovjet minta alapj\u00e1n j\u00f6tt l\u00e9tre a tartom\u00e1nyi rendszer. 1950-ben Marosv\u00e1s\u00e1rhely k\u00f6zponttal l\u00e9trehozt\u00e1k Maros Tartom\u00e1nyt, amelyhez az egykori Maros megye ter\u00fclete mellett \u00fajabb rajonokat csatoltak (Gyergy\u00f3, Cs\u00edk, Udvarhely). 1952-ben l\u00e9trej\u00f6tt szovjet kezdem\u00e9nyez\u00e9sre a Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1ny Marosv\u00e1s\u00e1rhely k\u00f6zponttal. 1960-ban \u00fajabb \u00e1tszervez\u00e9s folyt\u00e1n j\u00f6tt l\u00e9tre a Maros Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1ny, hozz\u00e1csatolva a t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben rom\u00e1nok lakta Ludas rajont \u00e9s Dics\u0151szentm\u00e1rton rajon egy r\u00e9sz\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p style=\"margin-top:3px;margin-bottom:3px\">1968-ban a tartom\u00e1nyi rendszert felv\u00e1ltotta a k\u00f6zs\u00e9g-megye k\u00f6zigazgat\u00e1si modell, \u00e9s ekkor alakultak ki Maros megye m\u00e1ig \u00e9rv\u00e9nyes hat\u00e1rai is. Az 1989-es decemberi fordulatot k\u00f6vet\u0151en a megyei jog\u00fa v\u00e1rosok sor\u00e1ba emelkedett Sz\u00e1szr\u00e9gen \u00e9s Dics\u0151szentm\u00e1rton, 2000 ut\u00e1n pedig tov\u00e1bbi telep\u00fcl\u00e9sek nyert\u00e9k el a v\u00e1rosi rangot: Erd\u0151szentgy\u00f6rgy, Ny\u00e1r\u00e1dszereda, Nagys\u00e1rm\u00e1s \u00e9s Ny\u00e1r\u00e1dt\u0151.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Maros megye c\u00edmere<\/h2>\n\n\n\n<p style=\"margin-top:3px;margin-bottom:3px\">Maros megye jelenlegi c\u00edmer\u00e9t 1998. okt\u00f3ber 15-t\u0151l haszn\u00e1lj\u00e1k hivatalosan. A c\u00edmer n\u00e9gy negyedre osztott pajzsb\u00f3l \u00e1ll. Az els\u0151 negyed a marosfelfalusi t\u00f6rt\u00e9nelmi leletekre utal, egy \u00fan. paszom\u00e1nyos fibul\u00e1val, m\u00edg a m\u00e1sodik a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9p\u00fcletekre \u00e9s er\u0151d\u00edtm\u00e9nyekre. A m\u00e9rleg a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s szimb\u00f3luma, utal\u00e1s a lakosok kiegyens\u00falyozotts\u00e1g\u00e1ra \u00e9s megfontolts\u00e1g\u00e1ra, ugyanakkor pedig eml\u00e9keztet a kereskedelem szerep\u00e9re a t\u00e9rs\u00e9gben. A c\u00edmerben szerepl\u0151 ez\u00fcst\u00f6s cs\u00edkok a megye v\u00edz\u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak gazdags\u00e1g\u00e1t, valamint a Maros, Kis-K\u00fck\u00fcll\u0151 \u00e9s Ny\u00e1r\u00e1d foly\u00f3kat jelk\u00e9pezik.<\/p>\n<\/div><\/div>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-full\"><img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/bolyai.ro\/olimpiasz-magyar\/wp-content\/uploads\/2025\/04\/tanacs.png\" width=15% alt=\"\" class=\"wp-image-155\"\/><\/figure>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>F\u00f6ldrajzi helyzete Maros megye Rom\u00e1nia k\u00f6z\u00e9ps\u0151 r\u00e9sz\u00e9n, az Erd\u00e9lyi-medence k\u00f6zep\u00e9n helyezkedik el, a t\u00f6rt\u00e9nelmi Erd\u00e9ly k\u00f6zep\u00e9n. A megye \u00e9szak-d\u00e9l ir\u00e1nyban kb. 120 km, nyugat-kelet ir\u00e1nyban pedig 100 km. Ter\u00fclete 6.696 km2, az orsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9nek 2,8 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t foglalja el. A mai megye ter\u00fclet\u00e9t t\u00f6bb egykori v\u00e1rmegye vagy k\u00f6zigazgat\u00e1si egys\u00e9g alkotja: Maros-Torda (sz\u00e9khelye: Marosv\u00e1s\u00e1rhely), Kis-K\u00fck\u00fcll\u0151 (sz\u00e9khelye: Dics\u0151szentm\u00e1rton),&#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_kad_blocks_custom_css":"","_kad_blocks_head_custom_js":"","_kad_blocks_body_custom_js":"","_kad_blocks_footer_custom_js":"","_kadence_starter_templates_imported_post":false,"_kad_post_transparent":"","_kad_post_title":"","_kad_post_layout":"","_kad_post_sidebar_id":"","_kad_post_content_style":"","_kad_post_vertical_padding":"","_kad_post_feature":"","_kad_post_feature_position":"","_kad_post_header":false,"_kad_post_footer":false,"footnotes":""},"class_list":["post-38","page","type-page","status-publish","hentry"],"taxonomy_info":[],"featured_image_src_large":false,"author_info":{"display_name":"suport","author_link":"https:\/\/bolyai.ro\/olimpiasz\/matek\/author\/suport\/"},"comment_info":0,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/bolyai.ro\/olimpiasz\/matek\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/38","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/bolyai.ro\/olimpiasz\/matek\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/bolyai.ro\/olimpiasz\/matek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/bolyai.ro\/olimpiasz\/matek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/bolyai.ro\/olimpiasz\/matek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=38"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/bolyai.ro\/olimpiasz\/matek\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/38\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":492,"href":"https:\/\/bolyai.ro\/olimpiasz\/matek\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/38\/revisions\/492"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/bolyai.ro\/olimpiasz\/matek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=38"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}