„A versekben a szavak igézetén múlik minden." – mondta Márai Sándor, aki 1900-ban, öt évvel József Attila előtt, de ugyancsak április 11-én született.
Ezt a szó-igézetet tapasztalhatja meg a Bolyai apraja-nagyja, tanára-diákja, ha enged a hívó szónak, és részt vesz a közös versmondáson, amelyre a BDSZ szervezésében kerül sor kedden délelőtt, nagyszünetben az iskola udvarán.
A magyar költészetet 1964 óta ünnepeljük ezen a napon, tisztelgésként is a XX. század nagy költőzsenije, József Attila előtt. (Márai Sándor nevét akkoriban nem nagyon lehetett emlegetni.) A mondásra kiválasztott versünk József Attila egyik születésnapi önértelmező köszöntője, az 1925-ben írott Április 11 című költeménye. Önmagáról szól, de rólunk is ugyanakkor, hiszen mindannyian valamilyen „reménységnek és tulipánnak” születünk.
A szervezők gondoskodnak a versszöveg sokszorosításáról, de mindenki hozhatja a saját József Attila-kötetét is. Így, hogy újból a költőt idézzem: „valami nagy ünnep” lesz iskolánkban is ezen a napon.
Sikó Olga-Anna
