„...A Bolyai szellem az önmagunkhoz való hűség parancsa... Kötelezettség, hogy az itt és most feltételei között megmaradjunk magyarnak, embernek... A célratörés hiszekegyje... Világít, figyelmeztet, megvéd és kötelez...”
2018 május 17-én a Bolyai Farkas Elméleti Líceum a 6. Tehetségnapot ünnepelte és ennek keretén belül a diákok nemcsak társaik díjnyertes tudományos előadásait hallgathatták meg, hanem a régmúlt eseményeit is feleleveníthették. Ezen a napon került leleplezésre ugyanis a könytár előtti folyosón az az emléktábla, mely iskolánk egyik vezéregyéniségének tiszteletére készült, majd a könyvtár felvette a dr. Kozma Béla nevet.
Dr. Kozma Béla tanár, igazgató és híres Bolyai-kutató volt, kinek felbecsülhetetlen munkája révén kaphatta vissza iskolánk az identitását a kommunizmus időszakában. Többek közt neki köszönhető a Bolyai-szobor, a tér elnevezése és egy emléktábla felállítása is. A leleplezést megelőző megemlékezésen beszédet mondott a Bolyais Nyolcvanasok Alapítvány kuratóriumának tagja, Némethi Zsolt, aki ismertette az alapítvány munkáját, célkitűzéseit és az emléktábla felállításának másfél éves tervét, mely a mai napon végre megvalósulhatott. Ezután következett Holbach István diák szavalata. Majd Csáky Károly nyugalmazott református lelkipásztor korrajzát hallgathatta meg a közönség. A lelkipásztor elmesélte saját tapasztalatait (hisz ő is a Kollégiumba járt és személyesen ismerte Kozma Bélát), és a névváltoztatások körülményeit. Elmondása alapján az iskola államosításával és a Református Kollégium megszüntetésével kivágták azt a fát, melynek gyökerei több mint 460 évre nyúlnak vissza, ám pont ezek a gyökerek, évszázados hagyományok voltak, melyek segítettek az iskolának a már leülepedett hamuból újjászületni. Dr. Kozma Béla volt az a személy iskolánk történetében, aki a legsötétebb órákban sem adta fel a küzdelmet, hanem iskolaszeretetével felövezve küzdött a kényszer ellen, és sikerrel járt. ,,Az iskola él, múltban, jövőben, jelenben” mondta egykor Kozma Béla, kit ,,naggyá a szíve s a lelke tett”(Csáki Károly).
Ezt követően Kádár Botond, a tanár úr utolsó osztályának tagja (1990-1994), árnyalta tovább Kozma Béla alakját, de immár a diákok szemszögéből. Elbeszélései alapján egy olyan férfi karaktere kezdett körvonalazódni, aki számára a tanítás elhivatás volt, ki minden percben tanított, és nemcsak a tananyagra, hanem az erkölcsre és az emberi normákra is. Tanítványait a maga különös, de annál hatékonyabb módján vezette rá hibáik felismerésére és büntetéseinek tanulsága is egy életre szólt. Egy régi világ képviselője volt ő, aki azonban értékelte a csínyeket, és hagyta kibontakozni a diákok egyéniségét, ezáltal biztosítva számukra egy szilárd hátteret. Törekedett megteremteni az egyensúlyt a tanulók és a tanárok között. A megemlékezést Engel Botond 12. B osztályos diák dolgozata zárta, melynek címe: A névadás története Ranghet-től Bolyaiig a komunizmus tüzében. A leleplezésen nemcsak a Zenekör előadását, hanem az 5-8. osztályosok énekeit is meghallgathatták a jelenlévők.
A nap folyamán, minden felszólalónak, aki Kozma Béláról mesélt, csak úgy áradt szavaiból a megbecsülés, mély tisztelet és a hála, melyet olyannyira megérdemel ez a különleges ember. Örökségét, ahogy azt Mátéfi István igazgató úr is hangsúlyozta, az iskola ezután is tovább fogja vinni.
Végezetül pedig egy rövid történelmi összefoglaló:
- Dr.Kozma Béla( 1930-2000) több mint 1700 Bolyai-aforizmát gyűjtött össze.
-Ő kezdeményezte, hogy az iskola a Bolyai Farkas nevet vegye fel a ráaggatott Ranghet Iosif helyett.
-1953-54 között az iskola magyar szakos tanára, aligazgatója
-1954-63 között pedig igazgató az iskolában
-1956 november 18-án az iskola neki köszönhetően felvette a Bolyai Farkas nevet
A megemlékezés megszervezéséért köszönet illeti Szakács Mátyási Tímea és Puskás Attila tanárokat.
Barabási Csenge, X.C
