A Bolyai Farkas Elméleti Líceum szervezésében 2020. január 30-án sor került egy olyan pedagógus – szülő találkozóra, amely a gyerek oktatási, nevelési folyamatában a legfontosabb szerepet betöltő felek kommunikációjának közelítését, javítását tűzte ki célul. Ezzel az első alkalommal az iskola vezetősége olyan beszélgetéssorozatot indított el, amely lehetőséget teremt tanároknak és szülőknek egyaránt kérdéseket megfogalmazni, különböző iskolai problémákat megbeszélni, a tanítási-tanulási folyamatba belelátni, és reményeink szerint, megerősíti, segíti a hatékony együttműködést.
A csütörtöki találkozás témájaként az iskola működési rendszerének bemutatását, ismertetését választották az iskola vezetői, hiszen gyakran szembesülnek azzal, hogy a szülők nem tudják pontosan, hogy milyen szabályok, rendszer alapján működik egy tanintézmény. A kijelölt témakör ismertetésére Mátéfi István igazgató úr és Hajdú Zoltán igazgatóhelyettes vállalkozott, valamint a meghívottak között szerepelt Incze Gáspár diákképviselő is. A beszélgetés vezetői, moderátori szerepét Csiszér Zsuzsanna, az iskola pszichológusa töltötte be, határozott, de ugyanakkor megértő és figyelmes viszonyulásával lehetővé tette, hogy a párbeszéd hatékony, gördülékeny legyen.
A találkozás első részében Mátéfi István és Hajdú Zoltán ismertette a tanügyi rendszer szerkezeti felépítését, melynek értelmében a döntéshozó szervek az alábbi sorrendben követik egymást: Tanügyminisztérium, Megyei Tanfelügyelőség, Iskolai Vezetőtanács. A vezetőtanács tagjai (6 tanár, 3 önkormányzati képviselő, 2 szülőképviselő, 1 Polgármesteri Hivatal képviselője, 1 diákképviselő) havi rendszerességgel találkoznak, és együtt hozzák meg azokat a döntéseket, határozatokat, amelyek az iskolában érvényesülnek. Ezeket minden gyűlés után közlik a szülőknek és a tanároknak egyaránt. A gyűlés napirendi pontjaiba bekerülnek azok a kérvények, amelyeket az iskola titkárságán iktatnak, tehát a szülők, vagy bárki más problémájával, kérésével írásos formában fordulhat az iskola vezetőségéhez.
A következőkben az iskola fenntartóiról, működéséről beszélt részletesen Hajdú Zoltán. A Bolyai Farkas Elméleti Líceum fenntartása, az anyagi rész biztosítása és az infrastrukturális környezet megteremtése teljes mértékben a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozik. Az épület, amelyben a tanintézmény működik a református egyház tulajdonában áll, a Polgármesteri Hivatal kellene szerződést kössön az egyházzal az épület használatát illetően, azonban ez nem történt meg. Az iskola legnagyobb problémája az utóbbi három évben a teremhiány, mivel a régi épületszárny felújítás alatt áll, a 0-4. osztályok a 6-os és 7-es iskolákban tanulnak, de állandó osztálytermekké váltak a szaklaborok és a pincében lévő termek is a főépületben. A Polgármesteri Hivatalt a munkálatok elkezdésekor értesítették a fenti problémáról, azonban semmilyen lépést nem tettek ennek megoldása érdekében, és az egyház sem tartozik kötelességgel az iskola iránt az ilyen jellegű helyzetek megoldásáért. Egy jelenlévő szülő a témával kapcsolatosan megfogalmazta azt az igényt, hogy a kicsik egy épületbe kerüljenek, hiszen mindennapi problémát jelent a szülők számára a gyerekeket reggel több épülethez vinni. Hajdú Zoltán a felvetett problémára a következő tanévben még nem lát megoldást, hiszen a 6-os iskolában nem lesz még elegendő terem az összes alsó tagozatos osztály számára.
A beszélgetés következő témakörét, a beiskolázási terv ismertetését, Mátéfi István azzal kezdte, hogy minden évben az órákra vonatkozó javaslatok a különböző szakokról érkeznek. Ezeket a javaslatokat a vezetőségi tanács megbeszéli, és a döntést felterjeszti a tanfelügyelőségre, innen jut el a minisztériumba, majd az iskolahálozatba kerülnek a kért osztályok. A Bolyai 7 osztályt kér a 9. cikluskezdő osztályok tekintetében, holott igény lenne többre is, azonban nehezen tudják megoldani a termek korlátozott száma miatt az diákok elhelyezését, és más iskoláktól sem vonzhatja el a Bolyai a gyerekeket. Az óraszámokat a minisztérium határozza meg, egy maximum, illetve minimum heti óraszámot kijelölve. Mivel nagyon sok panasz érkezik a gyerekek túlterheltségével kapcsolatosan, az iskolában majdnem minden osztály a minimum óraszámmal tanul. A tanárok katedránként osztják el egymás között az osztályokat arra törekedve, hogy körforgásszerűen váltsák évfolyamonként a különböző szakokat, főleg az érettségi tantárgyak esetében. A választható tantárgyakat a líceumi osztályokban a diákok demokratikus úton döntik el, tehát a többség választása határozza meg, hogy a katedrák által javasolt órák közül mit fognak tanulni. Az intenzív nyelv osztályok esetében 11.-től az alapban szereplő két nyelvórát ki kell egészíteni még kettővel ahhoz, hogy megmaradjon az intenzív jellege az osztálynak. Az 5-8. tagozaton a második idegen nyelv nincs benne a kerettantervben, ezért évek óta, a szülők döntése szerint a választható tantárgy a második idegen nyelv, a német. Abban az esetben, ha más javaslattal érkeznek a szülők, ez évfolyamonként változhat.
A beszélgetés utolsó pontjában a szülők kommunikációs lehetőségeit mutatták be, valamit Incze Gáspár beszélt pár olyan problémáról is, amelyekkel diáktársai megkeresik őt. A szülők személyesen is találkozhatnak a tanárokkal kihasználva azokat a fogadóórákat, amelyeket a tanárok meghatároznak minden év elején. Ezen kívül a problémákkal megkereshetik az osztályfőnököt, és az igazgatósághoz is fordulhatnak kérdéseikkel.
Felmerült még számos kérdés az oktatás versenyközpontú jellegével, az oktatási folyamat érdekes/unalmas sajátosságával kapcsolatosan is. A szülők írásban is benyújthatták kérdéseiket, javaslataikat, igényeiket a beszélgetések lehetséges témaköreivel, vagy egyéb problémával, helyzettel kapcsolatosan.
Ezeknek részletes megbeszélésére adhat lehetőséget a Párbeszéd folytatása. Köszönjük a jelenlévők érdeklődését, és reméljük, hogy ez a Párbeszéd egyik hatékony formájává/keretévé válik a tanár – szülő kapcsolatnak.
