A Bolyaiban a francia nyelv oktatása nagy hagyománnyal bír; sokan az aktív korosztály idősebbjei közül ma is jól beszélik, pedig annak idején sokat kellett ezen a nyelven is dicsőíteniük a nehézipar megvalósításait, mielőtt a mindennapokban használatos szókincset megtanulhatták volna – a jelek szerint jövőbelátó és energikus tanáraiktól megkapták a felkészítést ez utóbbira is.

            Az 1989-es fordulat után a francia nyelv oktatása, korábbi túlméretezettségének és az idegen nyelvek szabad választásának betudhatóan fokozatosan visszaszorult, de a Bolyai idegennyelv-kínálatában mindvégig megmaradt. Nyomós érvek szólnak mellette: 2015-ben a világ második leginkább oktatott nyelve volt az angol után, 125 millió diákkal; a médiában nemzetközi információs nyelvként ugyancsak második helyen áll, az Európai Unió három munkanyelvének egyike, és egyre gyakrabban felbukkanó fogalom lett a „gazdasági frankofónia”.

            Iskolánkban a franciának különleges státusza alakult ki az utolsó évtizedben, amikor is kifogytak a haladók, vagyis az általános iskolából francia tanulmányokkal érkezők: rendszerint olyan diákok alkotják a francia másodnyelv-csoportot, akik csak angolt  tanultak korábban, és azt folytatják első nyelvként. Franciából valamennyien kezdők, és együtt haladnak addig a szintig, amely négy év alatt elérhető  és ugyanakkor a másodnyelv oktatásának célja: alapszintű kommunikáció szóban és írásban és francia nyelvű szak-bibliográfia felhasználásának képessége. Bár a tanterv csak az A2-es szint elérését irányozza elő, akadtak az évek folyamán a franciának olyan lelkes hívei, akik a DELF nyelvvizsga magasabb szintjein szereztek diplomát, illetve B1–B2-es minősítést az érettségin. Néhányan a bolyais végzettek közül ezt a vonzódást francia szakos bölcsészkari tanulmányok révén éltették tovább.

           A 2016–2017-es iskolai évben új lehetőség adódott: intenzív francia csoport indult egy természettudomány szakirányú kilencedik osztály keretében. Nagy reményeket fűzünk a heti 4 óra lehetőségeihez, a gyors előrehaladáshoz, amely minden bizonnyal kompenzálja majd  a késői indulás hátrányait, és nyilvánvalóvá teheti e nyelvtanulási forma létjogosultságát a francia nyelv vonatkozásában az elkövetkező évekre.